Stefan Braun, az életművész divatkreátor
„Az ember azért eszik – írta apám Paprika című magyar szakácskönyvének az előszavában –, hogy éljen. A magyar ember azért él, hogy ehessen.”
Ez a mondat nemcsak találóan pontos, de egyúttal össze is foglalja, milyenek a magyarok. A magyar zsidóság legkiemelkedőbb jellemzője is az élet és a humor szeretete volt. Szerettek enni, szerettek inni, szerettek nevetni (mindannyian, kivéve Kishont, aki általában keserű volt), szerettek szeretni. A magyar nőknek barackszínű volt a bőre, és csintalan a tekintete. A férfiak fennhangon veszekedtek egymással a nappaliban, megfogadták, hogy soha többé nem beszélnek egymással, aztán erről még elbeszélgettek egy órát, miközben a gyerekek kiszöktek a konyhába, és felfalták a maradék kolozsvári rakott káposztát, amit anya kizárólag a vendégeknek készített.
Kétlem, hogy bárki a magyar zsidóknál gyorsabban integrálódott volna Izraelben. Ha nem lett volna olyan rettenetes akcentusuk, észre sem vette volna senki, hogy a magyarok máshonnan jöttek.
Egy magyar zsidó, akit Herzl Tivadarnak hívtak, és aki a Dohány utcai zsinagóga melletti házban született, megálmodta a zsidók államát, a szomszédai pedig az elsők között eredtek az álmai nyomába. Ők nem csak kivándorolni akartak Erecbe, hanem ott új hazát teremteni, kávéházzal, színházzal, újsággal, szatírával.
A magyarok azzal a céllal alijáztak Izraelbe, hogy haladéktalanul izraelivé váljanak. Az első generáció megalapította Petah Tikva városát és a jeruzsálemi Magyar Házakat, ahol szállást adtak a rászoruló magyaroknak. Az 1920-as években ötven magyar mérnök érkezett Izraelbe, miután megalapították a Mehandész csoportot, és azonnal belekezdtek az épülő állam tervezésébe. Nagyapám, David Giladi még egy könyvet is írt ezekről a pesti mérnökökről.
Teddi Kollek, Jeruzsálem volt polgármestere
A bevándorlók következő generációja sem bírta kivárni, hogy izraeli lehessen. Kishon a kibuc vécéjén ülve bemagolta a teljes héber–héber szótárt, apám tizenhét és fél évesen bevonult a hadseregbe, és úgy tanult meg ivritül, hogy németről fordította a tisztnek, mit mondott a tizedes magyarul a szerb–horvát újoncoknak. Abraham Ronai még egy szót sem értett ezen a nyelven, de budapesti akcentusával már ivritül adta elő Shakespeare-t az Ohel Színház színpadán. Farkas, a karikaturista Zeevre változtatta a nevét, mert az magyarul farkast jelent. DOS megalkotta az izraeliség szimbólumát, Szrulikot tembel-sapkájával a fején, pedig ő maga inkább meghalt volna, mint hogy egy ilyen sapkát nyomjon elegáns feje búbjára.
Kishon leghíresebb cikkének a parafrázisával élve: sajnálom, de sikerült. A magyar zsidók mély nyomot hagytak Izrael kulturális és társadalmi szövetén – és mindeközben még jól is érezték magukat. A Mapaj-pártiak ki nem állhatták őket, mert nagypolgáriak voltak, a revizionistáknak gyanús volt a humoruk, de a magyarok erre rá se rántottak, mert éppen szilvalekváros palacsintát faltak Sosanánál. („Hívhatja magát Sosanának, úgyis Zsuzsi marad” – mondogatták róla maguk között.) Nem voltak ők úttörők a szó szocialista értelmében, nem csapoltak le mocsarakat, és nem népesítették be a sivatagot. Inkább elmentek a Mugrabi moziba megnézni, hogy rúgta be Puskás a három gólt. Igazi cionisták voltak, de hitük szerint a cionizmus lényege nem abban áll, hogy feláldozzuk magunkat a szent hazáért, hanem hogy egy normális államot teremtünk, és minden percet kiélvezünk.
Izrael országában kelt életre a zsidó nép – aztán jöttek a magyarok, és így szóltak hozzá: „Na gyere, gyere, ülj le, együnk valamit!”
Jair Lapid, Kneszet-képviselő előszava a könyvhöz
Az elegáns kiállítású, 328 oldalas színes albumot a Corvina Kiadó adta ki és a Líra Könyv bolt- és online hálózatában lehet megvásárolni (bolti ára 3990 forint).
Az #Izrael70magyar című, Izrael neves magyar eredetű bevándorlóiról készített jubileumi kötet szerzői közül Fenyves Gabriella és Silló Sándor 2019. május 6-án 17 órakor az Írók Boltjában (Bp. Andrássy út 45.), Politzer Maymon Krisztina és Frank Péter május 11-én 16 órakor a Láng Tékában (Bp. Pozsonyi út 5.) mutatja be és dedikálja az érdeklődőknek az ünnepi albumot.
