Az izraeli Beér-Shéva-i Egyetem három tudósa a napokban megjelent tanulmányában NASA adatokat elemezve arra a következtetésre jutott, hogy a bibliai csata pontos időpontja i.e. 1207. október 30, a korabeli napfogyatkozás időpontja.
A bibliai történet az egyiptomi exodust követő 40 éves vándorlás utáni zsidó honfoglalás első eseményei között szerepel. Az akkori nép- és hadvezér, Józsuá serege öt amoreus király hada ellen folytatott elkeseredett harcot a Gibeon (Gabaon) melletti csatában. Józsuá nyilván joggal tartott attól, hogy ha a harc az éjszakába nyúlik, az ellenség a sötétség leple alatt erősítést kaphat, ezért mindenáron még aznap ki akarta csikarni a győzelmet. De az alkony közeledett, és a hadvezér könyörgött istenéhez, hogy állítsa meg a Napot.
„És megálla a nap, és vesztegle a hold is, a míg bosszút álla a nép az ő ellenségein... És megálla a nap az égnek közepén és nem sietett lenyugodni majdnem teljes egy napig.” (Józsuá 10:13)
A kutatók megjegyezték, hogy több más ősi történet is ismert, ahol egy “istenség megállítja a Napot”, de szerintük ez a bibliai történet azért egyedülálló, mert a Hold szerepéről is említést tesz. Ez vezette a kutatókat arra a következtetésre, hogy a hivatkozott esemény valójában napfogyatkozás, vagyis egy olyan csillagászati jelenség, amelynek során a Hold a megfigyelő számára részben, vagy egészen eltakarja a Napot. Ez akkor jön létre, amikor a Hold pontosan a Föld és a Nap közé kerül.
„Azon a napon, amelyen odavetette az Úr az emóriakat Izráel fiai elé, Józsuá az Úrhoz szólt, és ezt mondta Izráel szemei előtt: Állj meg („dom”), nap, Gibeónban, és hold, az Ajjálón völgyében! (Józsuá 10:12)
A kutatók a bibliai szövegben szereplő "dom" (megállni) szó jelentését is elemezték, és arra a következtetésre jutottak, hogy ez a kifejezés csak egyetlen másik alkalommal szerepel a Bibliában, a Zsoltárok könyvében (37: 7), ahol azonban nem "megállni" a pontos jelentése, hanem „elsötétülni” (a magyar Biblia fordítás ezen a helyen a „csendesedjél el” kifejezést használja). A többféle tudományág képviselőit összefogó kutatócsoport azt is megállapította, hogy az időszámítás előtti 1500-1000 közötti években, amikor az izraeli törzsek beléptek Kánaán földjére, csak egyetlen egyszer történt teljes napfogyatkozás ebben a térségben. A napfogyatkozás idejének kiszámítása lehetővé tette számukra, hogy percre pontosan megadják a csata idejét : i. e. 1207. október 30, 16 óra 28 perc. A kutatók emelett a csata pontos helyét is meghatározták, és nyomon követhetőnek vélték azt a 30 kilométeres éjszakai útszakaszt, melyet Józsuá és emberei megtettek, mielőtt elérték Gibeon völgyét Jeruzsálemtől északra, a Gilgálban, Jericho keleti részén lévő táborukból.
Valószínűleg ez a hely a Bibliában szereplő Gilgal (RGrobman / Wikipedia)
"Nem mindenkinek tetszik, hogy fizikai érvekkel bizonyítunk bibliai eseményeket, és elfogadom, sokak számára ez a hit racionalizálását jelenti." - nyilatkozta Dr. Hezi Yitzhak, a kutatócsoport vezetője. "Nem azt állítjuk, hogy minden biblia történet igaz, vagy megtörtént a valóságban ... de léteznek olyan történelmi események, amely mögött régészeti bizonyítékok is állnak."
