friss - hiteles - magyarul izraeli

Izraelinfo

Zsidó vagyok

Magyarnak születtem a budapesti zsidókórházban. Aztán lettem zsidó magyar, magyar zsidó, magyar izraeli, izraeli magyar.

2018. október 23. - Izraelinfo

ijew3.png

Magyarnak születtem a budapesti zsidókórházban. Aztán lettem zsidó magyar, magyar zsidó, magyar izraeli, izraeli magyar. Az identitás mindig nehéz kérdés, főleg xenofób környezetben, ahol a társadalom egy része fontosnak tartja, hogy megállapítsa helyetted az identitásod, és elvárják, hogy színt vallj. És sokszor épp ez a xenofób környezet az, ami rákényszerít arra, hogy más legyél, hogy fontos legyen megélni a másságodat. Engem is ez tett zsidóvá, és nem a zsidó felmenőim, nem a holokauszt tragédiája, vagy rabbi őseim.

Pedig igazából nem akarnék én választani egyik vagy másik identitás között. Nagyon jól megfér bennem az összes együtt anélkül, hogy egyáltalán eszembe jusson gondolkozni a választáson. Miért ne lehetnék egyszerre mind? Miért érzem úgy, hogy rákényszerítenek arra, hogy foglalkoznom kelljen az identitásommal, hogy választ kelljen adnom bárkinek?

Körülmetélés?

A Szabolcs utcában születtem 1973-ban. Magyarnak születtem, szüleimtől nem is hallottam a zsidóságunkról addig, míg nem volt muszáj. Ekkor viszont kiderült, hogy igazából zsidónak születtem, hisz már a kórházválasztás sem volt véletlen, majd a születésemet követő dilemma a körülmetélésemről, melyre végül csak 18 éves koromban került sor. Zsidó gyermekorvosom segítségével tehát világra jöttem a zsidókórházban, majd hazavittek, és a következő években többet szó sem esett a zsidóságomról, boldogan éltem magyar életem. És persze a két dolog, a zsidóság és a magyarság remekül elvolt bennem egyszerre.

Tovább

Herzl bar-micvója, Szenes Hanna börtöne és Eichmann bunkere

Még mindig nem zárt be a Dohány utcai zsinagóga mellett engedély nélkül működtetett álmúzeum.

holokauszt_almuzeum_budapesten.jpg

Egyet fizet, hármat kap

Ha máshonnét nem, akkor az izraeli 10-es csatorna Kol Kalul (Teljes ellátás) című fogyasztásvédelmi műsorából értesülhettünk róla, hogy egy álmúzeum nyitotta meg kapuit a budapesti volt gettó területén, közel a Dohány utcai zsinagógához és Zsidó Múzeumhoz.

A márciusi riportot követően egy újabb híradásból megtudhattuk, hogy Mirav Ben-Ari parlamenti képviselő indítványára egy jegyzék készült, mely után nyilván hivatalos keretek közt kérte fel az izraeli fél a magyart a múzeum bezáratására.

A "múzeum" tulajdonosa nem kevesebbet állít, mint azt, hogy az általa bérelt pincében volt Herzl bar-micvója, Szenes Hanna börtöne és Eichmann bunkere.

Tovább

Tel-Avivi séta a függetlenség nyomában

Ez az egy kilométer hosszú útvonal összeköti az első újhéber város történetét a modern kori Izrael megalapításával.

tel-avivi_korseta_izraelinfo.jpg

Fotó: Berger Gabi

Izrael függetlenségének idei, 70. évfordulóját számtalan eseménnyel ünnepelte az ország, többek között a Tel-Avivban létrehozott Függetlenség Ösvénye felavatásával. Ez az egy kilométer hosszú útvonal összeköti az első újhéber (ivrit) város történetét a modern kori Izrael megalapításával. Izrael neves költője, Natan Alterman valaha megénekelte, hogy „Jeruzsálemit ha kérdel, Tel-Aviv csak egy csavar, történelme mint egy borsszem, prófétája pedig egy sem…”

Pedig igenis van Tel-Avivnak történelme, ha nem is olyan ősi, mint Jeruzsálemé, de nagyon is tiszteletre méltó és gazdag történelem ez, ami egyben Izrael Állam megalakulásához, létrejöttéhez kapcsolódik elválaszthatatlanul. Néha azzal is megvádolják Tel-Avivot, hogy csak egy „buborék”, nem reprezentálja Izraelt – valójában azonban az újkori Izrael állama Tel-Avivból nőtt ki! A Függetlenség Ösvényének célja annak bemutatása és megünneplése, hogyan járult hozzá az első „ivrit” város Izrael Állam megalakulásához.

Tovább

Csak hápogunk és kotkodácsolunk

Neta méltóan kiáll majd mindazon begyöpösödött, elavult normák ellen, melyeknek végre lejáróban az ideje, melyek meghatározzák, hogy nézhetsz ki, hogyan öltözködj vagy hogyan énekelj ahhoz, hogy szerethető légy.

netta.jpg

Idén 63. alkalommal kerül megrendezésre a közkedvelt nemzetközi dalverseny, vagyis az Eurovision. Beharangozásképpen napok óta fenn keringenek az interneten a különböző országok által szerepelni küldött számok, melyeket ily módon jó előre nemcsak meghallgathatunk, de otthon egyedül pontozhatunk, ki-ki virtuálisan, vagy esetleg a maga által készített számos táblácskával. Tel-Avivban a műsor sugárzása évről évre várva várt est, sokan házibulit is szerveznek aznapra, ahol mindenki megjelenhet a legflitteresebb koktélruhájában és együtt izgulhat a többiekkel Izrael helyezéséért, miközben csoportosan lengetheti miniatűr zászlócskáját és énekelheti a reklámokban az az évi ügyeletes izraeli kishimnuszt újra és újra egymás kezét szorongatva, remegve, míg végre ki nem mondják a végső pontszámokat.

Jómagam kb. húsz évvel ezelőtt hallottam először a verseny létezéséről. Emlékszem, mit sem sejtve mentem reggel az iskolába a Holt-tenger melletti kisvárosban, alig értettem valamit héberül, mikor arra lettem figyelmes, hogy az osztályomban minden, már ott lévő gyerek a padok tetején állva énekli kórusban, hogy: "Viva la diiiiva, viva viktóóória... áfrodiiitáááááá....!!!"

Tovább

PURIM – kézenfogva

Beleverhetik az orromat a napi hírekbe: Bibi korrupciós ügyeibe, a rakétákba, a telepesekbe, a késelésekbe, nekem akkor is a derűs gyerekarcok jelentik Izraelt.

purimi_jelmezes_gyerekek_izraelben.jpg

A Purim első jele, hogy katicabogarak, ördögök, supermanek, királykisasszonyok és mikiegerek lepik el reggel a buszokat. Szüleikkel kézenfogva mennek suliba. Ma van a nagy nap, a jelmezes felvonulás az iskola környéki utcákon.

A Campus Bialik-Rogozin egyszerű állami, körzeti iskola lenne, de a körzet Tel-Aviv déli csücske, ahol a legtöbb bevándorló és menekült él. Többségük szegénységben, nehéz körülmények között. Ebbe az iskolába az ő gyermekeik járnak. 12 évfolyam, 1200 gyerek a világ 52(!) országából.

Tovább